Jellemzők

Mezőkön, útszéleken, parlagokon általában nagyobb tömegben fordul elő, de Közép-Európában és hazánkban termesztik is.

Egy-, néha kétéves 10–40 cm magas, gyéren elágazó, meleg-igényes növény.

A levelek váltakozó állásúak, kopaszok, két-, háromszorosan szárnyaltak, a levélszeletek keskeny fonalasak.

A fészek 1,5–2,5 cm széles, a fészekpikkelyek zöldes színűek, sötétebb széllel.

A szélső, nyelves virágok fehér színűek, levágott, olykor kicsípett csúcsúak, éretten visszahajlók. A csöves virágok sárgák.

A kamilla fontos ismertetőjegye, hogy a virágzati vacok kúpos és belül üreges. Az egész növény jellegzetes illatú.

Virágait akkor gyűjtsük, amikor, fehér nyeles virágszirmai lefelé kezdenek hajlani. Frissen és szárítva használhatjuk.

Gyógy és kozmetikai hatása

Számos bőrápoló készítmény illatanyaga. Hajmosóként is használják, mivel csodálatos ragyogást ad - különösen a szőke - hajnak.

Külsőleg a sebek gyógyításának elősegítésére és különböző gyulladások megelőzésére javasolják. Belsőleg láz, emésztési zavarok, idegesség és álmatlanság ellen ajánlják.

Tudományos kutatások igazolták a központi idegrendszerre gyakorolt, nyugtató hatását. A kamilla sikeresen gyógyítja a különböző izületi gyulladásokat.

Kimutatták, hogy a kamillaolaj csökkenti a sebek gyógyulásaihoz és a bőr regenerálódásához szükséges időt. Vágásokra, zúzódásokra, vagy égési sebekre készítsünk erős kamillafőzetet, hűtsük le, és kenjük a sérült felületre.

Senki sem tudta, hogy a kamilla miért fertőzésmegelőző hatású mindaddig, amíg angol kutatók fel nem fedezték a növény élénkítő hatását, az immunrendszer fertőzések elleni védettséget biztosító fehérvérsejtjeinek működésére.

Teája nem csak a légutakat tisztítja, hanem gyulladásgátló, nyugtató anyagokat is tartalmaz.

Bár régebben szembetegségekre, sűrű szűrőn átszűrve, mind gyulladásgátló borogatásként, mind lemosószerként használták, a kamilla allergiát – és így önmagában is kötőhártya-gyulladást – okozhat, ezért ma már ilyen módon ritkábban alkalmazzák, sőt ellenjavallt.

forrás: wikipédia