A kökény

Hegyoldalak, erdőszélek, cserjések, napfényes erdők növénye.

Az 1–4 m magasra is megnövő cserje sötétszürke ágai hegyes tövisekben végződnek. Növekedése szabálytalan. Lassú növekedésű, hosszú életű.

A rövid hajtások tövisben végződnek. Gyökerei messzire kúsznak, gyökérsarj telepeket képez.

Kérge sötétszürke, később repedezik. 2 virágrügy fog közre egy hajtásrügyet. Kisméretű levelei elliptikusak, lándzsásak, fonákjuk rendszerint molyhos. Virágzata apró, fehér, ötszirmú és a lombfakadás előtt nyílik. Bimbójából (kökényvirág), flores acaciae nostratis vértisztító, fogyást elősegítő teát főznek. (Érdekes népi megfigyelés: A kökény virágzásakor hűvös, szeles, viharos az időjárás.)

Termése apró, kékesfekete, hamvas, csonthéjas vadgyümölcs. Szeptemberben érik. Éretlen termésének húsa erősen fanyar ízű. Akkor érdemes gyűjteni a gyümölcsöt, amikor a dér már megcsípte, ekkorra megpuhul, fanyarságából veszít, és enyhén édes íze lesz.

Mit kell tudni a Kökényről?

• A Kökényt a gyógyászatban a szív- és érrendszeri betegségek kezelésére ajánlják, és használták már az ókorban is.

• Fanyar termése zsírcsökkentő, anyagcsere fokozó hatása révén enyhe fogyasztó, vizelethajtó, és vesetisztítóként is alkalmazható.

• A kökénykészítmények tisztítják a vért, és erősítik a szervezetet.

• A bogyónak jelentős a C vitamin tartalma 60mg/100g, valamint különösen gazdag értékes gyümölcssavakban.